Több ezer önkéntes megy vasárnap a legzűrösebb településekre, hogy jelenlétével akadályozza a szavazatvásárlásokat

• Tömegesen mennek civil őrszemnek önkéntesek Magyarország legproblémásabb területeire vasárnap a választásokra.

  
  

• Nem az emberek fogsorán akarnak rémüldözni; attól akarják megvédeni őket, hogy mások ellopják a szavazataikat.

  
  

• Motoros őrszemek is lesznek, akik a szavazatszállítókat követhetik, mások a szavazóhelyiségek előtt fognak állni, és mindent videóznak, ami gyanús.

  
  

• Mi lesz ebből? Mi is ott voltunk egy képzésen, és beszéltünk a szervezőkkel, akik azt remélik, a tömeges jelenlét elrettenthet a visszaélésektől, és a nyilvánosság miatt túl nagy költsége lehet a szavazatvásárlásoknak.

  
  

• Vasárnap élő közvetítés jön a választási csalásokról a szürkezónából.

  
  

• Akár 10 ezer önkéntes civil őrszem is lehet vasárnap a választásokon, elsősorban a legproblémásabbnak tartott településeken, főleg Kelet-Magyarországon, ahol tömeges választási visszaélésektől, szavazatvásárlásoktól tartanak. Volt már hasonló szerveződés négy évvel ezelőtt is, de akkor a városi értelmiségből inkább szavazatszámlálónak jelentkeztek többen, hogy aztán sokan kultúrsokkot kapjanak, és rossz esetben a fogatlanok népét emlegetve a szegényeket okolják a Fidesz újabb kétharmadáért.

Most azonban sokkal tömegesebb a szerveződés, koncentráltabban és jóval nagyobb létszámban mennek vasárnap a legszakadtabb térségekbe és településekre.

Más a problémaérzékelés is: már nem annyira csak a szavazóhelyiségen belüli visszaéléseket akarják megakadályozni a jelenléttel, hanem a helyieket próbálják a szavazóhelyiségen kívül is megvédeni attól, hogy mások erővel, kényszerrel, ígérgetéssel, fenyegetéssel elvegyék tőlük a valódi választás lehetőségét; hogy megvásárolják a szavazatukat.

Dénes civilben Budapesten dolgozik építészként, most szombaton azonban ő is Szabolcsba megy, hogy a szavazásnál egy megfigyelő csoportot koordináljon, de az is lehet, hogy végül motoros őrszem lesz. Ha az előbbi, akkor valószínűleg a szavazóhelyiség közelében fogja a társaival együtt figyelni, van-e gyanús mozgás. Nem szállítják-e mondjuk tömegével szavazni az embereket; nincs-e láncszavazás, amikor egy már kitöltött szavazólapot adnak át egy közelben parkoló kocsiból az embereknek; vagy nem fizetnek-e készpénzzel azoknak, akik leadták a szavazatukat. Ha motoros lesz, a szavazatszállító autókat is követnie kell, hogy kiderüljön, kik szervezik és intézik az utaztatást.

„A figyelésnek és dokumentálásnak lehet visszatartó ereje. Teljesen nyilván nem lehet megakadályozni a visszaéléseket, de ritkítani talán igen. Nem fogok akcióba lépni, hiszen nem vagyok semmiféle hatóság, de ha mondjuk már másodszor látom ugyanazt az autót, elkezdhetek videózni, ami megzavarhatja a műveletet”

– meséli arról, hogy mire számít. Korábban volt ő már szavazatszámláló egy baranyai zsákfaluban, de ez most új szerep lesz. A szavazat ára című filmet látva jött szembe a lehetőség, hogy lehet őrszemnek jelentkezni – Dénes pedig úgy érezte, hogy ezzel egy kicsit ő is hozzájárulhat a választások tisztaságához.

Kovács Dénes, az április 12-i választás egyik "őrszeme"

A két hete bemutatott, kétmillió feletti megtekintésnél járó A szavazat ára másoknál is nagyot robbant. Bár a bemutatott közeget ismerőknek nem volt igazán új abban, hogy vannak vidékek, ahol a szavazat minden ezt tiltó passzus ellenére a gyakorlatban adható-vehető: megvan az árfolyama, akár készpénzről, akár a közmunkában való bennmaradás feltételéről, akár, mint azt többen állítják, konkrétan dizájnerdrogról van szó - a film képes volt a jelenséget kihozni a legszélesebb nyilvánosságra.

A film (itt lehet megnézni) készítői, a De! Akcióközösség ezen felbuzdulva országos akciót szervez április 12-re:

önkéntes „őrszemeket” toboroznak, akik ott lesznek azokon a helyszíneken, ahol, mint a honlapjukon fogalmaznak, „fennáll a kockázata annak, hogy pénzzel, befolyással vagy nyomásgyakorlással próbálják torzítani a választásokat”.

Tímár Áron, a De! egyik kezdeményezője azt mondja, már több mint 2000-en jelentkeztek hozzájuk (ezt itt lehet megtenni). De vannak rajtuk kívül más csoportok is, és a Tisza Párt is aktivizálta magát, hogy több, ahogy ők nevezik, fürkészük legyen jelen (hozzájuk pedig itt lehet csatlakozni) hasonló megfigyelő szerepben a szavazóhelyiségek környékén.

„A filmmel sikerült egy olyan közéleti momentumot teremteni, ami átütötte az ignorancia falát. Sok szervezet megmozdult, és ezzel a szürkezónás választási machináció kikerült a napfényre. Márpedig a szürkezóna nem szereti a fényt”

– mondja Tímár Áron, és arról beszél, szerinte ez „a császár új ruhája”-pillanat, amikor egyre többen mernek kiállni: ő azt reméli, a következő napokban még több polgármester is kiáll a választási visszaélések ellen.

Tímár Áron, a De! Akcióközösség egyik kezdeményezője.

Fotó: A szavazat ára / Youtube

A De! aktivistái a „legfertőzöttebb” területekre mennek: jelen állás szerint ez valamivel több mint száz települést jelent. A szavazat ára forgatása miatt sok vidékről személyesen is volt képük arról, hogy hol valószínűsíthető a tömeges szavazatvásárlás, de a gyanús választói mozgások detektálásához felhasználták a Választási Földrajz oldal adatait is például arról, hogy hol regisztráltak feltűnően sok embert hirtelen a roma nemzetiségi névjegyzékbe.

„A szavazatszerző hálózat kőkemény, és ez soha nem látott intenzitással működik ezekben a napokban. Erre Tiszabura után kezdett irányulni némi figyelem, de még akkor is nagyrészt roma roncsderbiként kezelte ezt a nyilvánosság, pedig messze nem csak roma szegregátumokban létező jelenségről van szó” – emeli ki Tímár.